• DSCF2948.jpg
  • IMG_3415.jpg
  • IMG_3405.jpg
  • DSCF2969.jpg
     

Rosetted Bengal

Amennyiben kérdése, észrevétele, javaslata vagy esetleg ajánlata van számunkra, ne habozzon, vegye fel velünk a kapcsolatot a megadott elérhetőségek egyikén.

Telefon: +36 (30) 400-2100 (speak english);
+36 (30) 400-2101; +36 (88) 479-524
E-mail: anik@invitel.hu
Cím: Kovács Anikó,
H-8100, Várpalota, Béke u. 32.

Bengáli macska története

Kezdetek

A bengáli macskát hivatalosan 1963-ban egy kaliforniai tenyésztő, Mrs. Jean Mill a Millwood kennel tulajdonosa hozta létre. A tenyésztő szintén egy házimacska kandúrt keresztezett egy nőstény ázsiai leopárdmacskával.

Ezzel létrejött a tenyésztők későbbi besorolása alapján az első generációs F1 macska. A Kinkin nevű utódot házimacskák között nevelték fel és később saját apjával pároztatták, amiből különleges pettyes, és egyszínű utódok születtek.

Ezeket a macskákat a tenyésztők majd az F2 kategóriába sorolják. A fő cél olyan új fajta létrehozása volt, amely rendelkezik az ázsiai leopárdmacska egzotikus küllemével, de természete a házimacskák barátságos jelleméhez hasonlítható. Mrs. Jean Mill főként az állatkereskedelemben értékesített és kihalással fenyegetett ázsiai leopárdmacskákat szerette volna megmenteni.


Tenyésztés

A fajta tervszerű tenyésztése azonban csak 1980-as években kezdődött meg, amikor Jean Sugden és Dr. William Centerwall genetikus hozzáfogott a fajta létrehozásához. A fajta nevét az ázsiai vadonban élő őséről, a bengáli leopárdmacskáról kapta.

A későbbiekben többen csatalakoztak a tenyésztési programhoz, és a végleges bengáli fajta kialakítása során bevontak más macska fajtákat is a tenyésztésbe, többek között az abesszint, burmát, tonkinézt, egyiptomi maut, ocicatet, brit rövidszőrűt és a sziámit.

1983-ban elismert és bejegyzett fajta lett az amerikai TICA szövetségnél.
A fajta első nyilvános bemutatása az emberek számára egy évvel később, 1984-ben történt meg.
1990-ben a fajta elnyerte a bajnoki státuszt, Champion címet kapott egy pettyes bengáli.
1994-ben a márványos és a hó színváltozat is bajnoki címet kapott.
1998-ban pedig a szintén amerikai ACFA, majd a brit GCCF és az ausztrál ACF szövetség is engedélyezte a fajta bemutatását a kiállításokon.
Ezt követően a bengáli macska lett az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb macskafajtája.
1999-ben az európai FIFe szövetségnél is elfogadták önálló fajtaként.
2004-ben pedig az ezüst színváltozat is önálló elfogadott szín lett, azonban csak az amerikai TICA szövetségnél.
Ma már Európában is egyre ismertebb a bengáli macska fajtája, és egyre több hódolót szerez a kiállításokon való megjelenése.

A vérvonalak frissítésére a tenyésztők ma is használnak ázsiai leopárdmacskákat (ALC), melyeket általában már bengálival kereszteznek. Az így született F1 hibrid macskák még gyakran rendkívül félénkek, jellemük jobban hasonlít a leopárdmacskáéra, és szintén csak új vérvonal létrehozására használják. Az F1 hibrid macskákat ismét bengálival keresztezve F2 hibrid macskák, majd az F2 hibrid macskákat újra bengálival pároztatva megszületnek a harmadik generációs F3 hibrid macskák, melyek már sokkal jobban képesek kötődni az emberhez. A következő generációs F4/SBT macskák már bengálinak minősülnek és világszerte értékesítik a tenyésztők és bemutathatóak a macskakiállításokon is.